A félelem konfliktusai
2020.04.27
Munkahelyi konfliktusok új gazdasági környezetben és tervezhetetlen élethelyzetekben
A jelenlegi járvány egy eddig ismeretlen munkakultúra váltást hozott. A korábban soha meg nem tapasztalt szituációk és az ún. social distancing, mint működési forma komoly pszichés nyomás alá helyezik a munkavállalókat, akiknek megváltozott környezetben kell működniük.
- Munkájuknak is családjuk körében kell megfelelniük;
- munkahelyükön egymástól fizikai távolságot tartva kényelmetlen védőfelszerelésben kell helytállniuk;
- szüneteiket, étkezéseiket egyedül töltik munkahelyükön, miközben a belső feszültség csak nő;
- egy monitorhoz beszélve töltik óráikat, ahol az érzelmek sokkal korlátozottabban fejeződhetnek ki;
- a bizonytalanság átszövi a mindennapokat.
Mindez most is komoly munkahelyi konfliktusokhoz vezethetnek, azonban legtöbbünk még tartja magát. Nagy kérdés, mit hozott eddig és mit hagy maga után ez a mostani állapot
- félelmeket
- újszerű, de egyenlőre meghatározhatatlan viszonyulást az élet - munka egyensúlyához
- munkahelyen kirobbanó vitákat, elnyomott feszültségek feltörését.
A Félelem
Jelenlegi új típusú élethelyzetünk egyik meghatározó motívuma a félelem.
• Definiálható mint kollektív bizonytalanság.
• A félelem és a tudás legtöbbször összefügg.
• Félelem valamitől vagy valamiért, nagyon extrém lelki állapotban mindentől, mindenért, semmitől, semmiért.
• A félelem a tudás és az ignorancia keveréke.
• A félelem mindig valamilyen szintű reménnyel jár.
• A félelemnek és a tudásnak is vannak társadalmi kivetülései, ez befolyásolja mindennapi cselekedeteinket.
• Hajtóereje a járvány esetében gyakran a félre kalibrált érzelmek és korlátozott tudás
• A non-stop média körforgás a járvány kitöréséről és zajlásáról hiper-óvatosságra késztet, öngerjesztő folyamatokat beindítva, ahol az olvasottak automatikusan félelmet keltenek.
• Az így kialakuló félelem felerősíti vagy indukálja az előítéleteket, előhozza a már akár csak látensen meglévő sztereotípiákat, feltételezések áradatát másokról.
Összességében mindez hirtelen megnövekedett számú konfliktusokhoz vezet egyes közösségeken belül, mint például a munkahelyeken. Nem csak munkatársak között, de a hierarchiai rendszer bármelyik szintje között. Kivetülhet cégen belüli magatartásunkra vagy a működési vertikum más dimenziójára, beszállítói vagy vevői kapcsolatainkra, partnereinkkel való viszonyunkra.
Amennyiben hagyjuk, hogy a pánik és a félelmeink által okozott káosz átvegyék az irányítást döntéseink felett, a kár nagyobb, mint az amit önmagában a járvány okozhatna.