A félelem konfliktusai

2020.04.27

Munkahelyi konfliktusok új gazdasági környezetben és tervezhetetlen élethelyzetekben

A jelenlegi járvány egy eddig ismeretlen munkakultúra váltást hozott. A korábban soha meg nem tapasztalt szituációk és az ún. social distancing, mint működési forma komoly pszichés nyomás alá helyezik a munkavállalókat, akiknek megváltozott környezetben kell működniük.

- Munkájuknak is családjuk körében kell megfelelniük;

- munkahelyükön egymástól fizikai távolságot tartva kényelmetlen védőfelszerelésben kell helytállniuk;

- szüneteiket, étkezéseiket egyedül töltik munkahelyükön, miközben a belső feszültség csak nő;

- egy monitorhoz beszélve töltik óráikat, ahol az érzelmek sokkal korlátozottabban fejeződhetnek ki;

- a bizonytalanság átszövi a mindennapokat.

Mindez most is komoly munkahelyi konfliktusokhoz vezethetnek, azonban legtöbbünk még tartja magát. Nagy kérdés, mit hozott eddig és mit hagy maga után ez a mostani állapot

  • félelmeket
  • újszerű, de egyenlőre meghatározhatatlan viszonyulást az élet - munka egyensúlyához
  • munkahelyen kirobbanó vitákat, elnyomott feszültségek feltörését.

A Félelem

Jelenlegi új típusú élethelyzetünk egyik meghatározó motívuma a félelem.

• Definiálható mint kollektív bizonytalanság.

• A félelem és a tudás legtöbbször összefügg.

• Félelem valamitől vagy valamiért, nagyon extrém lelki állapotban mindentől, mindenért, semmitől, semmiért.

• A félelem a tudás és az ignorancia keveréke.

• A félelem mindig valamilyen szintű reménnyel jár.

• A félelemnek és a tudásnak is vannak társadalmi kivetülései, ez befolyásolja mindennapi cselekedeteinket.

• Hajtóereje a járvány esetében gyakran a félre kalibrált érzelmek és korlátozott tudás

• A non-stop média körforgás a járvány kitöréséről és zajlásáról hiper-óvatosságra késztet, öngerjesztő folyamatokat beindítva, ahol az olvasottak automatikusan félelmet keltenek.

• Az így kialakuló félelem felerősíti vagy indukálja az előítéleteket, előhozza a már akár csak látensen meglévő sztereotípiákat, feltételezések áradatát másokról.

Összességében mindez hirtelen megnövekedett számú konfliktusokhoz vezet egyes közösségeken belül, mint például a munkahelyeken. Nem csak munkatársak között, de a hierarchiai rendszer bármelyik szintje között. Kivetülhet cégen belüli magatartásunkra vagy a működési vertikum más dimenziójára, beszállítói vagy vevői kapcsolatainkra, partnereinkkel való viszonyunkra.

Amennyiben hagyjuk, hogy a pánik és a félelmeink által okozott káosz átvegyék az irányítást döntéseink felett, a kár nagyobb, mint az amit önmagában a járvány okozhatna.

Ezt a rakéta mód becsapódó zavaros állapotot tudja a mediáció, a facilitált kommunikáció egyengetni, a durva turbulenciákat csökkenteni.