Béren kívüli pénz és számos törölt juttatás az új cafetériában

Tulajdonképpen fából vaskarika a megoldás, amely vezető gazdaságpolitikusok nyilatkozataiban már korábban is elhangzott, de a májusban benyújtott adócsomag első verziójába még nem került bele: a cafetéria készpénzre váltásának ötlete. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága által 2016. június 3-án benyújtott összegző módosító javaslat azonban már ezt a módosítást is bevenné a T/10537 számú törvényjavaslatba.

Miként arra korábbi blogcikkünkben [LINK: http://www.tmcfirst.hu/blog/hogyan-tovabb-cafeteria/] is rámutattunk, a magyar cafetéria rendszerét azért találta a közösségi joggal ellentétesnek az Európai Bíróság, mert az Erzsébet utalvány illetve a Széchenyi Pihenőkártya hatályos szabályrendszere a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvébe ütköző módon hozza monopolhelyzetbe a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, illetve a három SZÉP kártya kibocsátására jogosult bankot (OTP, K&H, MKB). Ennek apropóján kezdődött szakpolitikai diskurzus a cafetéria rendszer reformjáról – és született meg a jelen tervezet.

A módosító javaslat értelmében 100 000 forint éves keretösszeg erejéig készpénzt is lehetne béren kívüli juttatásként nyújtani, az egyes SZÉP kártya keretösszegek változatlanul maradnának, az egyéb béren kívüli juttatások köre rendkívül beszűkülne, egyes meghatározott juttatássá válna minden más jelenlegi béren kívüli, a rekreációs keretösszeg pedig a versenyszférában éves 450 000 forintban, a közszférában 200 000 forintban kerülne meghatározásra. Tartalmaz továbbá egy felhatalmazó rendelkezést is a módosító javaslat: a munkavállalók számára adómentesen biztosítható egészségügyi ellátások körét miniszteri rendelet határozná meg.

Tapasztalatunk szerint több munkáltató eddig is lehetővé tette, hogy a munkavállaló – aki a kevesebb likvid pénzt előnyben részesítette a több kötött felhasználásúval szemben – bruttó módon meghatározott cafetéria keretösszegét készpénzben kérje. Ezt a megoldást széles körben, kedvező adózás mellet tenné lehetővé az új szabály.

Tartalmát tekintve egy új, kedvezőbb adózású, effektív bérsáv bevezetéséről van szó,

amely apró rést ütne a korábban igazságosnak minősített egykulcsos lineáris személyi jövedelemadózás rendszerén,

ráadásul csak a munkáltató döntésétől függően lenne csak elérhető. Számos cégnél nincsen cafetéria rendszer, és az adóeljárási szabályok miatt kifogásolható lenne, ha a „normál” bérek visszafogása mellett vezetnék be ezt a juttatást. Így a 34,51%-kal adózó bért csak a (meglévő) cafetéria rendszer átalakításával, vagy a juttatások körének bővítésével (kvázi „béremelésként”) lehet majd bevezetni.

Arról sem szabad megfeledkezni azonban, hogy a 2017-től nem választható béren kívüli juttatáselemek között számos olyan szerepelt, amelyek – pl. étkezési utalvány és munkahelyi étkeztetés, utazási bérlet, iskolakezdési támogatás – a kevés pénzből gazdálkodók napi szükségleteinek kielégítését tették lehetővé az elérhető legkedvezőbb adózás és ellenőrzött felhasználás mellett. Ezt a jogalkotói paternalizmust és a kapcsolódó szakpolitikákat a „címkézetlen” készpénz és a juttatásban részesülő szabad mérlegelése válthatja majd fel a béren kívüli juttatások kategóriájában.

Kérdés, hogy a béren kívüli készpénz megjelenése miatt mekkora kereslet marad az egyes meghatározott juttatássá hátra sorolt „klasszikus” cafetéria elemek iránt (pl. munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás), és hogy a korábbi közvetlen vagy közvetett kedvezményezettek (pl. családtagok, iskoláskorú gyerekek) ebből a gyakorlatban hátrányt fognak-e szenvedni. Ami bizonyosnak tűnik, hogy a Brüsszelben 2011 óta lobbizó külföldi érdekeltségű utalványkibocsátók nem fogják tudni visszaszerezni korábbi részesedésüket a magyar piacon.

Szólj hozzá!