A 2017-es adócsomag első hullámai: mi változott szeptemberig? – 1. személyi jövedelemadózás

2016. szeptember 1-je az ötödik dátum, amellyel új adózási szabályok lépnek hatályba a 2016. június 15-én kihirdetett pénzügyi tárgyú „salátatörvény” nyomán. Cikksorozatunk első részében azokat a fontosabb személyi jövedelemadózási jogszabályváltozásokat foglaljuk össze, melyek a „nyári szünet” alatt (szeptember 1-jével bezárólag) váltak a hatályos joganyag részévé, így már az év hátra lévő részében alkalmazandók lesznek.

2017-es adócsomagként tálalt a nemzetgazdasági tárca az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végén elfogadott módosító törvényt, de a módosító törvény (a továbbiakban: Módtv.) több mint 260 paragrafusának mindegy fele már a kihirdetés évében, 2016. szeptember 1-jéig öt hullámban, hatályba lépett. A személyi jövedelemadózás területén az alábbi változásokat emeljük ki:

Célzott szolgáltatásokra történő befizetések. A Módtv. egyik legfontosabb újítása a személyi jövedelemadózás rendszerében kétség kívül a cafetéria rendszer átalakítását célzó szabálycsoport. Ennek részeként 2016. augusztus 1-jétől – 70.§ (3a) bekezdésként – bekerült az egyes meghatározott juttatások közé az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak. Ezzel párhuzamosan a jogalkotó a béren kívüli juttatások közé sorolta azokat a hasonló célzott szolgáltatásokra történő befizetéseket, amelyek a munkáltatótól – mint támogatótól – származnak, és összegük évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszámát és a minimálbér szorzatát. A korábbi jogszabályállapot szerint csak a munkáltatói tag által teljesített befizetéseket lehetett a béren kívüli juttatások szabályai szerint kezelni, a megadott értékhatár figyelembe vételével. Ez értékhatárt meghaladó összegek továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősülnek.

Kiküldetés fogalma. Augusztus 1-jétől megváltozott a kiküldetés (kirendelés) fogalma (3.§ 11. pont). A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem tekinthető kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazás. Kiküldetésnek tehát csak az olyan, munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás tekinthető, amelynek kiinduló- és/vagy végpontja a munkáltató székhelye, telephelye; azzal, hogy az olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervízelők, fuvarozók) az első partnerhez történő utazás is kiküldetésnek minősül. Az aktuális NAV tájékoztató kifejezetten rámutat, hogy többé már nem csak a munkaszerződésben rögzített munkahely (munkavégzés helye) viszonylatában értelmezhető a kiküldetés. A definíció továbbra is tartalmazza, hogy kiküldetésnek minősül a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.

Sportrendezvény fogalma. Bevezette a jogalkotó augusztus 1-jétől a sportrendezvény fogalmát (3.§ 60.) is, az 1. sz. melléklet 8.7. pontja szerinti adómentesség alkalmazási körének szűkítése érdekében. Ez a mentesség ugyanis adómentesnek minősíti – az utazás és az elszállásolás kivételével – azt a szolgáltatást (is), amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt. A korábbi szabályozás – sportrendezvény definíció hiányában – így adómentességben részesítette például a céges szervezésű grundfoci vagy csocsóbajnokság keretében, a cég által bérbe vett (vagyis használt) sportlétesítményben a résztvevők számára biztosított ingyenes étel-italfogyasztást. A törvénymódosítás értelmében augusztus 1-jétől sportrendezvény alatt a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívüli, résztvevők jelenlétében megtartott versenyt, mérkőzést kell érteni. Ez azt jelenti, hogy ezen túl a sportos céges csapatépítések kikerülnek az adómentes kategóriából, és – egyéb speciális szabály hiányában – az egyes meghatározott juttatások szabályai szerint lesznek adókötelesek (49,98% effektív közteher). Továbbra is adómentesen lehet azonban belépést és ott ellátást biztosítani a munkavállalóknak (sőt, akár családtagjainknak, barátaiknak is) a sportcsarnok cég által bérelt páholyában, vagy bármely amatőr futballcsapat lelátóján. Szintén adómentes lehet a juttatás akkor is, ha a „hegy megy Mohamedhez”, azaz kifejezetten a megrendelő kérésére szervez a sportszervezet versenyrendszeren kívüli gálamérkőzést, hogy biztosítsa a 49,98%-nyi közteher megtakarításának lehetőségét a megrendelő csapatépítő programja számára.

Jegyzett tőke feltöltése. 2016. augusztus 1-játől mentességi szabály garantálja – 77/A.§ (2) j) pont –, hogy nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg. Amennyiben tehát egy gazdasági társaság adózott eredménye terhére emeli fel törzstőkéjét az új Ptk-ban előírt szintre (ez a tavaly egy évvel meghosszabbított moratórium nyomán 2017. március 15-ig esedékes), az nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget a tagok számára, akiknek vagyoni betétje a tőkeművelet révén növekszik.

Mezőgazdasági őstermelők. 2016. szeptember 1-jével befejeződik a mezőgazdasági őstermelők felügyeletével kapcsolatos szabályok átalakítása. Július 1-jétől szabályozták újra az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó őstermelői adatokat, szeptember 1-jétől pedig – a széles körű fogyasztói tájékoztatás, az élelmiszer-biztonság és a termékek nyomon követhetősége érdekében ezek szűk köre (pl. az őstermelő neve, igazolványszáma, az által termesztett növényfajok, tényésztett állatfajok, vadon gyűjthető és értékesíthető állati- illetve növényi eredetű termékek megnevezése) számára a törvény nyilvánosságot biztosít.

Kedvezményes adózású juttatások duális képzésben résztvevőknek. A Módtv. visszamenőleges hatállyal megengedi , hogy a valamennyi munkavállaló részére, illetve a több munkavállaló részére belső szabályzat alapján nyújtható termékek, szolgáltatások az egyes meghatározott juttatások szabályai szerint legyenek nyújthatók a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatók mellett – új alanyokként – a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgatók részére is. Hasonlóan, a csekély értékű ajándékoknak (egyes meghatározott juttatás), a munkahelyi üdülésnek, a munkahelyi étkeztetésnek és az Erzsébet-utalványnak (béren kívüli juttatások) is lehetnek kedvezményezettjei a duális képzésben résztvevő hallgatók június közepe óta. Szintén adómentessé vált az elméleti és a gyakorlati (duális) képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó rész. A kedvező szabályokat már az előző tanév első napjától, 2015. szeptember 1-jétől alkalmazni lehet – amely számos vállalkozásnál megnyithatja az önellenőrzés lehetőségét.

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás. Az egyik legfontosabb nyári változás a kedvelt „lakáscafetéria” szabályait érinti, így ezzel a témával részletesen foglalkozunk. 2016. augusztus 1-jétől a munkáltatói lakáscélú támogatás, illetve az alacsony kamatozású vagy kamatmentes hitel adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásához szükséges fogalmak értelmezését törvény 1. számú melléklete 9.3 pontjának új rendelkezései tartalmazzák (korábban a részletszabályokat külön jogszabály, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet tartalmazta). Ezáltal egyszerűsödtek, több ponton pedig kedvezően változtak a szabályok. Lényeges, hogy ha valakinél már megtörtént a korábbi szabályok alapján az adómentesség feltételeinek ellenőrzése, azt nem kell újra megtenni. Ha azonban valaki augusztus 1. után igényli a támogatást, akkor már az új szabályokat kell figyelembe venni. A feltételrendszer több ponton történő enyhítésének köszönhetően várhatóan jelentősen megnőtt a juttatásra jogosultak száma.

2016. augusztus 1-jével egyszerűsödött és kedvezőbb lett a méltányolható lakásigény meghatározása: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében legfeljebb három, három-négy személy esetében legfeljebb négy, minden további személy esetében további egy lakószoba minősül méltányolhatónak. E rendelkezés alkalmazásában pedig lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. (Korábban a 6-12 négyzetméteres helyiségeket fél szobaként kellett figyelembe venni, s a négynél több együttköltöző családtag esetében a méltányolhatóság vizsgálatánál csupán fél szobát lehetett figyelembe venni.)

Egyszerűbb lett az együttköltöző, együttlakó családtag új fogalma is: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak (bekerültek tehát az élettárs szülei is, viszont a támogatott munkavállaló és házastársának szülei a hatályos szöveg szerint nem szerepelnek a figyelembe vehető létszámban – ezen a ponton elképzelhetőnek tartunk egy őszi korrekciót).

Kedvezően változott a korszerűsítés fogalma is. Kikerült ugyanis az a kitétel, amely szerint a korszerűsítési munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni. Továbbá a „központosított fűtés kialakítása vagy cseréje” szövegrész helyébe „a megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje” került, ami az eddiginél bővebb tartalommal bír.

További változások. Más – általunk kevésbé jelentősnek ítélt – módosítások mellett további (technikai) pontosító módosítások a jogszabály belső koherenciáját erősítik, illetve a jogrend többi kapcsolódó jogszabályának korábbi módosításaival (pl. építésügy) való összhangot biztosítják.

Szólj hozzá!